Krasiczyn, az elnöki találkozó és a jövő tervei

November 24-én, szombaton Krasiczynben Marek Kuchciński a lengyel Szejm elnöke találkozott Kövér Lászlóval a magyar Országgyűlés elnökével. A tárgyalások mindkét parlament együttműködését érintették. Megvitatták a Visegrádi Csoport közös tevékenységét is az Európai Unió keretein belül.

– A magyar–lengyel együttműködés hagyománya sok évszázadra nyúlik vissza. Ma olyan kihívásokkal szembesülünk, amelyek még jobban ösztönöznek bennünket, hogy összefogjunk – mondta Marek Kuchciński, aki megnyitotta az ülést.

A Szejm elnöke hangsúlyozta, hogy új formákat kell keresni az együttműködés megerősítése érdekében. Ezzel egyetértett Kövér elnök, amely szerint a parlamentáris diplomácia csakúgy mint a magyar–lengyel intézmények közötti együttműködés fontos kiegészítője a kormányzati tevékenységeknek a kölcsönös relációk ápolásában.

– A parlamentek és a magyar–lengyel kultúrát népszerűsítő intézmények ebben a tekintetben tölthetik be a kormány hátterének szerepét, amely jelzi majd, mire érdemes vállalkozni a magyar–lengyel barátság jövőjének megteremtése érdekében, és népszerűsíteni azt az uniós fórumon az európai együttműködés mintájaként – értékelte Kövér László.

* * *

Prof. Maciej Szymanowski, a Wacław Felczak Magyar–Lengyel Együttműködési Intézet igazgatója és a Szejm elnökének tanácsadója, valamint Karol Biernacki, a Magyarországon tevékenykedő Wacław Felczak Alapítvány elnöke bemutatták az oktatási és kulturális együttműködés fejlesztését elősegítő közös kezdeményezések projektjeit. Ahogy prof. Szymanowski rámutatta, a kezdeményezések célja annak bemutatása, hogy közös történelmünkben sok pillanat mutat rá, hogy milyen erős kapcsok kötik össze a két országot.

Az intézetek azt tervezik, hogy lépéseket tesznek a Magyar–Lengyel Barátság Napjának népszerűsítésében vállalt médiarészvétel érdekében, Lengyelországban és Magyarországon egyaránt. Megvitatták egy olyan történelem-oktatóanyag közös fejlesztési ötletét is a lengyel és a magyar iskolák számára, amely kidomborítaná az országok közötti ezeréves barátság jelentőségét. Deklarálták azt is, hogy támogatják a lengyel nyelv oktatását Magyarországon és a magyar nyelv oktatását Lengyelországban, közép- és főiskolai szinten, valamint olyan fordítási programok elindítását, amelyek lehetővé teszik a Lengyelország és Magyarország témájú könyvfordítások és monográfiai tanulmányok kiadásának megduplázódását.

Fontos kezdeményezés egy olyan közös, a parlamentarizmus fejlődését Lengyelországban és Magyarországon bemutató kiállítás koncepciójának kidolgozása is, amely bemutatásra kerül majd az európai fórumon. Ahogyan Őze Sándor, a Budapesti Katolikus Egyetem Történelemtudományi Karának dékánja rámutatott, a lengyel és a magyar parlamentarizmus története számos hasonlóságot tartalmaz.

– Az 1222-ben kiadott II. András Arany Bullája a parlamentarizmus kialakulásának kezdetének tekinthető Magyarországon. A királyi hatalmat korlátozó rendelkezéseket tartalmaz, hasonlóan a Lengyelországban kiadott kiváltságokhoz, amelyek a nemesi parlamentarizmus kialakulásának alapjává váltak – magyarázta a magyar történész.

Ahogy hozzátette, a lengyeleket és a magyarokat mindig is összekapcsolta a szabadság- és függetlenségharc eszméje, ennek példái Bem József tábornok és Kościuszko Tádé. A magyarországi Wacław Felczak Alapítvány elnöke, Karol Biernacki bejelentette az „Enigma” rejtjeleket megtörő lengyel matematikusoknak szentelt kiállítás megnyitását Budapesten. A kiállítás tiszteletbeli védnökségét Magyarország lengyel nagykövete, Jerzy Snopek vállalta. 

* * * 

A magyar–lengyel küldöttség tárgyalását követően Marek Kuchciński és Kövér László találkozott az I. Magyar–Lengyel Vezetői Iskola résztvevőivel. A projektet Wacław Felczak Magyar–Lengyel Együttműködési Intézet szervezte, közel 200 fiatal vett részt benne, főleg diákok mindkét országból.

Kuchciński elnök hangsúlyozta, hogy a vezetők iskolája nagyszerű beszélgetési lehetőség a fiatalokkal a közös értékekről és a sok évszázados barátságról, amely összeköti a nemzeteinket.

– Ha megnézzük a közös történelmünket, akkor nem létezik olyan nemzedék, amelyben nem jelentkeznének a függetlenséggel kapcsolatos fontos események, a kiemelkedő magyarok és lengyelek részvételével. Ez megerősíti a történelmi közösség érzését bennünk, és reményt ad a jövőbeli együttműködés pozitív fejlődéséhez – érvelte.

Kövér László viszont azt mondta, hogy a magyar–lengyel kétoldalú és a Visegrádi Csoporton belüli együttműködés az elkövetkező időszakban jelentős hangadó szerepet fog játszani az Európai Unió reformfolyamatában, különös tekintettel a V4-országok által a közelmúltban elért gazdasági eredményekre.

– Úgy kell bánnunk egymással mint egyenlők az egyenlőkkel és szabadok a szabadokkal. Az ilyen hozzáállás néha nagy kihívást jelent a történelmi bonyodalmak miatt, de ez a legracionálisabb út, mert a kölcsönös együttműködésen keresztül vezet, amely lehetőséget nyújt a Kelet és Nyugat rossz tendenciáit megvédeni, ugyanakkor inspirációt jelenthet egy erősebb és jobb Európa építéséhez – foglalta össze Marek Kuchciński. 

A találkozó csúcspontja a lengyel és a magyar parlamenti elnökök közös interjúja volt a „Hírek Vendége” program számára.

A kétoldalú megbeszéléseken a lengyel felet képviselte továbbá Beata Mazurek a Szejm alelnöke, valamint a szenior elnök Kornel Morawiecki, a Szejm képviselője és a Minisztertanács-elnök Hivatalának államtitkára Piotr Naimski, valamint a Miniszterelnöki Hivatal Főnökhelyettese Paweł Szrot. A magyar küldöttséget alkották – a magyar Országgyűlés alelnökei Latorcai János és Lezsák Sándor, magyar képviselő Hörcsik Richárd, lengyelországi magyar nagykövet Kovács Zsuzanna Orsolya, Csúcs Halina (Polonijna Rada Konsultacyjna przy Marszałku Senatu) és Magyarország főkonzulja Körmendy Adrienne.

forrásKancelaria Sejmu/Łukasz Błasikiewicz